Ma elhelyeztem egy időkapszulát. Egy év múlva, 2027. március 29-én kinyílik, és benne lesz egy darab a mai napból, az elmúlt évből... fontos dolgok rólatok.Talán azt várnánk, hogy a konfirmáció után minden hirtelen megváltozik: erősebb lesz a hitetek, minden világosabb lesz, és „készen vagytok”. De az igazság az, hogy a hit nem egyik napról a másikra történik.
A konfirmáció nem a vég, hanem a kezdet.
Most indul el igazán a saját utatok, a saját döntéseitek, a saját hitetek. A hit nem egy nagy ugrás, hanem sok kicsi lépés egymás után. Nem a nagy győzelmekkel kezdődik, hanem a kisebb harcokkal – és ezek a lépések formálnak benneteket. Lesznek döntések, amik nem sikerülnek. Lesznek pillanatok, amikor elbizonytalanodtok. De ez nem a kudarc jele, hanem az út része. Isten nem enged el, hanem tanít – még a hibáitokon keresztül is. Lehet, hogy valamit csak hónapok múlva fogtok megérteni. Lehet, hogy fél év múlva néztek vissza, és akkor áll össze a kép. És rájöttök: még az is formált, amit akkor rossznak láttatok.
Amikor majd jövőre kinyitjátok az időkapszulát, nem az lesz a kérdés, hogy tökéletes lett-e a hitetek, hanem az, hogy léptetek-e előre, növekedtetek-e, közelebb kerültetek-e Istenhez. Csak tegyétek meg a következő lépést. És ez elég. Mert a hit így épül: lépésről lépésre.
Találkozunk egy év múlva. Addigra viszont mindenkinek lesz egy fantasztikus története.
